Az erdő az én utam
Szeretek szimbólumokhoz kapcsolódni, mert ilyenkor a szavak kinyílnak, képekké alakulnak és mindenki egy kicsit személyesebbé tudja tenni, mintha csak fogalmakkal dolgozunk.
Számomra az élet, olyan mint egy erdei séta. Tíz éve egy erdő szélén lakom egy zsákutcában. Az erdő az életem részévé vált, főleg azóta, hogy télen-nyáron, esőben és hóban, napsütésben vagy szélben menni kell, mert van egy kutyám.
Nincs kérdés, menni kell. De hogy mikor megyünk, merre megyünk, mennyit megyünk, kivel megyünk ezek nap mint nap változhatnak.
Rójuk az utunkat, vannak bevált útvonalak (kis körök és nagy körök, vagy akár több órányi túrák is), és néha letérünk az útról, van, hogy eltévedünk, de addig megyünk, amíg valami ismerős pontra nem bukkanunk - vagy éppen addig, amíg fel nem fedezünk egy teljesen új részt.
Van, hogy felfelé baktatunk, hogy legyen benne testmozgás is, van, hogy sokat megyünk, hogy kiszellőzzön belőlünk, ami lerakódott, vagy van hogy csak üldögélünk.
Azt is szeretem ezekben a sétákban, hogy együtt vagyunk - van hogy csak ketten (én és a kutya) van, hogy társul hozzánk még valaki.
Ha ketten vagyunk, akkor sokszor nehéz megállapítani, hogy ki sétáltat kit. Ki hozza a döntéseket, hogy merre menjünk. Hol én, hol ő. Hallgatunk egymásra, figyelünk egymásra. Van egy közös játékunk, aminek a szabályait közösen alakítjuk.
Bármilyen triviálisnak is hangzik, de egy ilyen sétához kapcsolódó leírásban benne van a teljes életem. Úton vagyok - vagyis élem az életemet. Néha lassan haladok, néha nem látom a célt, van, hogy rossz irányba fordulok, de ezek is mindig hozzá tesznek ahhoz, hogy végül megérkezem valahova, vagy megállapodok valahol.
Most érkezett el az életembe, hogy másokat kísérjek, segítsek az ő útjukon. Erről szól a Terapeum, amit Ránki Borival közösen hoztunk létre.
Ismerkedés
A terápiás ülések először
egy bemutatkozással kezdődnek, ahol megismeri egymást a kliens és a segítő. A terapeuta kérdéseket tesz fel, hogy megértse a kliens aggodalmait, személyes történetét, jelenlegi életkörülményeit és a terápia céljait.
Ekkor alakul ki az a bizalmi légkör, amiben együtt fognak dolgozni.
Célok meghatározása
A továbbiakban a terapeuta és a kliens közösen konkrét, mérhető, elérhető, releváns és időhöz kötött célokat tűznek ki a terápia számára. Ezek a célok útitervként szolgálnak a terápiás folyamathoz és irányt adnak az üléseknek.
Együttérző feltárás
A következő üléseken a terapeuta biztonságos és támogató környezetet teremt a kliens számára, hogy feltárhassa gondolatait, érzéseit, félelmeit és nehézségeit. A reflexiók, az empátia és a kifejtendő kérdések révén a terapeuta segít a kliensnek abban, hogy mélyebben megértse önmagát, kapcsolatait és élettapasztalatait.
Képességek fejlesztése
A terápia gyakran magában foglalja a kliensek megküzdési stratégiáinak felépítését, a stressz, a szorongás, a depresszió, a harag, a kommunikációs problémák okozta helyzetek kezelését. Ezeket a képességeket fejleszthetjük relaxációs technikákkal, az asszertivitás-tréninggel, vagy a problémamegoldó képesség is változtatható a határok felismerésével, és a határok megtartásával.
Önbizalomépítés
A terapeuták segítik a klienseket az önismeret, az önegyüttérzés és az önelfogadás alakításában. Az ügyfelek egyrészt a pozitív megerősítés és a bátorítás révén, másrészt a korábbi tapasztalatok feltárása révén megtanulják, hogy milyen eszközeik vannak az önbizalmuk és önértékelésük építésére .
A haladás nyomonkövetése
A terápiás folyamat során a terapeuta és a kliens rendszeresen felülvizsgálja a kitűzött célokat és a haladást acélok felé. A folyamatokat pedig az ügyfél esetleges változó szükségletei és előrehaladása alapján közös megegyezéssel módosíthatják.
kérdéseid
Hetfőtől - péntekig: 8-tól- 20-ig
Szombat - vasárnap: egyéni egyeztetés
Budapest 1094, Viola utca 20-24/a
Bori +36 30/719-4717
Kata +36 30/2749947
terapeum.viola@gmail.com